Végre megkaptam a Miniszterelnök Úrtól a szociális konzultációról szóló levelet. Nagyon örülök. A feleségem is szokott velem konzultálni. Kedvenc kérdése: így legyen, vagy úgy. Mondom, úgy. Az úgy nem jó – szokta válaszolni. Akkor minek kérdezed – zárom le az épületes párbeszédet.
A feleségemnek mindig elmondom, hogy legyen szíves ne tegyen fel nekem álkérdéseket. Ha eleve eldöntött valamit, akkor ne keressen hozzá személyemben palimadarat. Ennek ellenére feleségem azóta is rendszeresen konzultál velem, pedig nem buta asszony, sőt nagyon okos, így rájöttem mélyebb motivációt kell keresnem látszólag értelmetlen ténykedése mögött. Meg is találtam a megoldást. Feleségem mielőtt felteszi nevezetes kérdést, már rég eldöntötte mit is akar. Ha kitalálom a megfelelő választ, akkor közösen örülünk. Ha rosszat válaszolok, akkor legalább előre közölte szándékát, így később nem tehetek neki szemrehányást. Kiváló módszer tehát a konzultáció és nagyon örülök, hogy a Miniszterelnök Úr is kitalálta. Jobban örültem volna, ha mondjuk elvisz magával a BL döntőre. Megértem persze, hogy odajár. A devizahitelesek pedig több tízezren bátran várhatnak. Matolcsy úgy se dönt nélküle, így nyugodtan nézheti a Barcelona és a Manchester United sztárjait. Végül is fárasztó dolog a konzultáció és mindenkinek jár a pihenés.
